| Látnivalók |
|
Látnivalók: Korona ( Széchenyi tér 10.) -Makó legszebb eklektikus épületében konferencia terem található. Épült 1855-ben Koczka Ferdinánd tervei alpján, vendégfogadónak.1905-ben átépítették, szállodával bővítették.
Városháza: A város monumentális középülete 1780-ban Vertics József földmérő tervei szerint épült klasszicista stílusban.1839-ben Giba Antal tervei alapján építették át a mai formájára.Az előcsarnokban van a Városház Galéria, amely kiállításoknak ad helyet.A városházával szembeni sarkon áll (Széchenyi tér 25.) az egykori Makói Takarékpánztár székháza a makói historizmus legszebb világi épülete.
Régi városháza (Széchenyi tér 6.):Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester tervei szerint 1854-59-ben épült romantikus stílusban.
Bérpalota (Széchenyi tér 8.):1927-ben létesített neobarokk bérház a város legreprezentatívabb lakóháza.Párkány alatt található Európa második legnagyobb molnárfecske kolóniája.
Postapalota (Posta u. 7.): 1924-ben épült neobarokk stílusban.
Hagymaház (Posta u. 4-6.):Makovecz Imre által tervezett, rendeltetés szerint Thalia papjainak temploma.390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium teremmel kávéházzal, klubokkal, irodákkal. Belül a magyar ősvallás kultikus helye, miként népmeséinkben és a pogány magyar néphitben az égig érő fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó fabordákra nehezedik a terem boltozata. Kívül már a kersztény kultúrkör templomaként jelenik meg, sőt egyenesen a makói református ótemplom szellemisége éled újjá a fehér falaival, tornyával, egykori kerítésének négy bástyájával.
Múzsák kútja: Fritz Mihály alkotása a Hagymaház előtti téren áll.
Csanád vezér tér: A tér neve emlékeztet az ősi megyére. Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének. 1950-ben lett Csongrád megye.
A József Attila gimnáziumot 1895-ben építették.Híres tanulója volt József Attila és tanított itt Juhász Gyula költő.A gimnázium melletti azfaltban öntött József Attila utcatáblát Kocsis Imre makói születésű művész szokatlan módon helyezte el.Az ifjú költő első verses kötetének, a Szépség koldusának borítóját ércbe öntve építették be az aszfaltba. A gimnázium mellett a Sportcsarnok, szintén Makovecz Imre tervei alapján kéászült.
A Püspöki rezidenciát és kápolnát (Csanád vezér tér 12-14) Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári lakás céljából.
József Attila Múzeum, Skanzen, Espersit-Ház: Küzdelmes évszázadok Makó város története az újjáépítéstől a rendszerváltásig 1699-1989 állandó kiállítás.
Skanzen: Makói hagymásház, eredeti berendezéssel. Asztalosműhely, erdeti szerszámokkal és mintakönyvekkel a 20.század elejéről.
Bognárműhely eredeti szerszámokkal a 20.század elejéről.Szánkótalpas gabonáskasok- és hombárok a 19. és 20.század elejéről.
Espersit ház: Irodalmi múzeum, amely 1898-ban épült eklektikus stílusban. A ház Espersit János ügyvéd révén a város, sőt az egész vidék legnevezetesebb művészi központja volt. 1922-29 között évente kétszer-háromszor heteket töltött itt pihenéssel és alkotással Juhász Gyula költő. József Attila 1923-28 között többször volt vendége Espersit Jánosnak.
Műemlékek, szép épületek:
Római katolikus Szent Anna kápolna /műemlék/:(Kálvária u. 38-40)
Katolikus temető.Épült 1829 klasszicista stílusban. A kápolnát a bajor eredetű Wiblitzhauser János serfőző mester építette. Megtekinthető a temető nyitvatartása alatt.
Görög katolikus temető kápolna /műemlék/: (Hosszú u.1)
Görög katolikus temető, amely 1847-ben épült klasszicista stílusban. Felszentelését 1847-benbáró Edelényi Vazul püspök végezte.Ma ravatalozónak használják. Megtekinthető a temető nyitvatartása alatt.
Volt Csanádi püspöki nyaraló és kápolna /műemlék/
(Csanád vezér tér 12-14) Tel:62/212-900
1826-ban épült klasszicista stílusban. A Püspöki rezidenciát és kápolnát nyári lakás céljára 1826-ban Kőszeghy László püspök építette. A rezidencia egyszerű, szerény megjelenése elüt a kápolna hangsúlyos és figyelemfölkeltő jellegétől.A volt püspöki rezidencia és kápolna jól megépített együttes, a város maradandó értékűműemléke.
Református ótemplom /műemlék/
( Kálvin tér) Tel.:62/211-495
1774-ben épült barokk stílusban.1781.szeptember 12-én keletkezett tűz martalékává vált a templom.Ezt a gyásznapot a református egyház esztendőkig 1817-ig megböjtölte.A hívek erőn fölül adakoztak a: ki pénzt, ki üszőt, ki gabonát, ki bort. Amikor a toronyépítéshez teljesen kimerült a kassza, Diós István kurátor hagymás gazda a piactéren levette a süvegét, és elkezdett kéregetni.Két óra alatt máriásokkal, húszasokkal, tallérokkal megtelt a nagy süveg.A templomot 1790-1927-ig nyolc-kilenc sukk magasságú téglakerítés vette körül.A kerítés négy sarka bástyával volt ellátva.A négy bástya emlékét elevenítette fel Makovecz Imre az új Hagymaház tervezésekor.
Kálvária kápolna /műemlék/
(Kálvária u. 80.) Tel.:Tézsla Istvánné 62/212-279
A török hódoltság idején a makói katolikusság lelki gondozását a szegedi ferencesek látták el.A Kálvária-kápolnát Jankovich Pál prépost építette 1734-ben barokk stílusban.. Az 1821. évi árvíz alaklmával ezt a városrészt is elöntötte a Maros, a környékbeliek ide menekültek.A dombot a kocsik és megriadt lovak sokasága vette körül.
Római katolikus plébánia templom /műemlék/:(Szent István tér)
Épült 1765-72 barokk stílusban.A templom tervezőjét nem ismerjük. A terveket minden bizonnyal a püspökség bocsátotta a makóiak rendelkezésére.Az építészeti megoldások hasonlósága alapján föltételezhetjük, hogy a makói és az 1768-73-ban épült csanádpalotai templomot ugyanaz a kéz tervezte. A templom legnagyobb kincse a Havi- Boldogasszony kép, amelynek előképe a római Sancta Maria maggiore templom kegyképe.
Kőkép (Immaculata): (Szent István tér, templom udvar)
1760 körül készült barokk stílusban.Az első szobor, mely kőből van és Boldogságos Szűz Máriáé.
Korona /műemlék/ (Széchenyi tér 10.)
1855-ben épült eklektikus stílusban Koczka Ferdinánd tervei alapján később renoválták, Csorba József tervei alapján bővítették.A város művelődéstörténetében a Korona fontos szerepet töltött be.A nagyvendéglőt Tömörkény István édesapja bérelte.A Koronának noha több szakaszban épült, különböző korok hagyták rajta nyomukat, architektúrája mégis egységes, a város legszebb eklektikus épülete.
Volt Csanád-megyeháza, ma városháza /műemlék/ (Széchenyi tér 22.)
Épült 1780-ban klasszicista stílusban Vertics József tervei alapján. Később többször átépítették, bővítették.Mivel masszív épület volt nem kellett lebontani.A reform korban Giba Antal tervei alapján kibővítették, az ,, az eredeti falak ma is dacolnak az évszázadok viharaival”.
Régi városháza /műemlék/ (Széchenyi tér 6.)
Épült 1859-ben romantikus stílusban, Koczka Ferdinánd tervei alapján.A munkálatok jelentős részét helybeli mesterek végezték.A városháza homlokzatán elhelyezett órát Nagy Dániel makói mester készítette 1200 forintért.Nemigen remekelt vele, hiszen ahogy Tömörkény István A makói harc című karcolatában ezt humorosan leírta- ,,Egy szép téli reggelen ünnepélyesen fölcsattant egy boltajtó.Kilenc óra volt. A városház órája éppen fél ötöt mutatott. Mert tudni kell, hogy az érdemes klepszidra mindig ezt az időt mutatja.”
Görög katolikus templom /műemlék/
Templom köz Tel.:62/211-328
1786-ban épült barokk stílusban.A hagyomány szerint 20 makói görög katolikus hívő elszegődött két hétre kaszálni a mezőhegyesi kincstári birtokra.Munkájukért nem fogadtak el fizetést, azt kérték, a királynő segítse hozzá az egyházközséget téglából építendő templom létesítéséhez,kívánságuk valóra vált.1928-ban a templomot a város festő fia Torma Imre festette ki.
Bérpalota: (Széchenyi tér 8.)
1927-ben épült neobarokk stílusban Orth Ambrus tervei alapján. A bérpalota fővárosi tervezésű, látványos gazdagon díszített épület.Évtizedek óta nyáron fecske kolónia fészkel az erkélyek alatt.
Ortodox zsinagóga
Vorhand rabbi tér 3. Tel.:30/389-0613
1895-ben épült romantikus stílusban.Itt van elhelyezve a mártírok táblája 496 névvel.
Makó Termál- és Gyógyfürdő
Marczibányi tér 6. Tel.:62/212-590 www.makogyogyfurdo.hu
Kútját 1956-ban fúrták,akkori hőfoka 91 C0 volt.A víz vizsgálatakor kiderült igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakosav tartalma is igen jelentékeny. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította.
A makói gyógyiszap kitűnő tulajdonságú, legalábbis egyenértékű a hévízivel ,fölveszi a versenyt több külföldi gyógyiszappal. Jobb a hőtartó adottsága, nagyobb hőmennyiséget hosszabb ideig képes átadni mint a hévízi. A makói iszap hasznos radioaktív tulajdonságokkal is rendelkezik. Az Egészségügyi Minisztérium 1961-ben nyilvánította gyógyiszappá. Elsősorban degeneratív, porckopásos megbetegedések, keringési zavarok, érszűkület gyógyítására használják. Eredményesen alkalmazzák bőrgyógyászati, nőgyógyászati téren is.
Szobrok:
Szoborpark:
A csipkeházak előtt található a Széchenyi téren (Pulitzer,Galamb,Návay,Dobsa)
Pulitzer József szobra
Készítette: Kiss Jenő
Felavatva: 1997.április 10-én
Pulitzer József (1847-1911) a város szülötte.Az Egyesült Államokban kivándorolt sajtócézárnak állít emléket.Az alkotás kicsinyített és sorszámozott mását évente Makó Város Önkormányzata és a Magyar Újságírók Szövetsége által alapított ,,Pulitzer Szülővárosa”-díj átadásakor a díjazottak kapják.Pulitzer József St. Louisban van eltemetve. Egy ismerőse írta róla: ,, Arannyal fizetett, de zsarnoki erővel tartott fogva mindenkit.”
Návay Tamás szobra
Készítette: Lapis András
Felavatva: 1998.március 15-én
Návay Tamás (1815-1879) a reform korban Csanád megye országgyűlési követe, majd alispánja ,végül 1848. május 2-ától főispánja lett. Cselekedeteit a ,,szabadság szenvrdélyes szeretete” és a törvények tisztelete hatotta át.
Dobsa Lajos szobra
Készítette:Lantos Gyöngyi csongrádi szobrász
Felavatva:1998-ban
Dobsa Lajos (1824-1902) makói publicista, drámaíró, lapszerkesztő. Petőfi baráti köréhez tartozó Dobsa részt vett Párizsban a 48-as februári forradalomban. Makó két ízben országgyűlési képviselőnek választotta.
Galamb József szobra
Készítette: Széri-Varga Géza
Felavatva:2001-ben
Galamb József (1881-1955) Makó szülötte.Kivándorol Amerikába, a FORD Műveknél lesz mérnök. Döntő szerepe volt a FORD -T modell tervezésében.Az 1908 októberében bemutatott FORD -T modell világsiker lett.1927-ig több mint 15 millió darab készült belőle. Ez az autó ültette négy kerékre Amerikát.A háború után, 1922-ben testvéreivel megnyitotta a makói FORD lerakatot.1932-ben látogatott utoljára szülővárosába és hazájába a FORD Művek akkor már világhírű főmérnöke.
Hősi emlékmű
Készítette: Pásztor János (1881-1945)
Felavatva: 1929.szeptember 29-én
A Korona előtti téren áll a Hősi emlékmű, amelyet az első világháborúban elesett makói hősök emlékére állítottak. Az emlékmű fölső lábazatán a honfolalás- kori, sisakos ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát,mellette fohászkodó fiatal nő.Az egyik mellékalak a csikós öltözetű, kezében fokost tartó, ülő férfi.Másik az anyaság szobra, a két gyermeket ölében tartó nő. Míg a főcsoport szokványosabb, az alsó talpazatra helyezet alakjai a művész népi szemléletű mesterművei.Az anyaság szobrát később a Kerepesi temetőben is fölállította. A haraszti mészkőből készült talpazat oldalára vésték föl Makó 798 hősi halottjának nevét.
Kossuth Lajos szobra
Készítette: Kallós Ede (1866-1950)
Felavatva:1905. szeptember 24-én
A városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra. Makón különösen nagy Kossuth kultusz alakult ki. A város 1887-ben díszpolgárává választotta. Kallós Ede makói művén jobb kezét kifejező mozdulattal szívére szorítja, balját kardja markolatán nyugtatja, ahonnan Bocskai kabátja redőket vetve omlik alá. Negyven évig a gimnázium előtti téren állt, 1949-ben helyezték át a városháza elé. Kossuth Lajos Makó díszpolgára.
Szent István király lovas szobra
Készítette: Kiss Jenő és Györfi Lajos
Felavatva: 2000. augusztus
A szobor a Csanád vezár téren áll.Az ötnegyedes bronz szobor nyers kőtömbön áll. A ló dinamikus megjelenésével szemben a király alakja nyugodt és méltóságteljes. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének az ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének.
Bartók Béla szobra
Készítette: Varga Imre szobrász
Felavatva: 1981-ben
Szegedi utca a Bartók Béla Általános Iskola előtti tér. Makó a nagy zeneszerző szülőföldjéhez, a romániai Nagyszentmiklóshoz legközelebb eső magyar város. Varga Imre kulturpolitikai küldetésként vállalta, hogy itt a végeken szobrot állít.Az alkotás eredetijét Párizsban állították fel, egy újabb másolat a budapesti Bartók emlékház kertjében áll.
Hagymaszobor
Készítette:Sütő Ferenc szobrász
Felavatva: 2000-ben
A makói vöröshagymának állít emléket, a város jelképe.A szobor talpazatán táblát helyeztek el, amire a következő szöveg került. ,, Készült a makói polgárok akaratából és abban a reményben, hogy a makói hagyma van, volt, lesz.”
József Attila szobra
Készítette: Tar István Munkácsy-díjas szobrász
Felavatva:1957-ben
József Attila szobra a róla elnevezett gimnázium előtti téren áll, kezében egy versével. A költő a gimnázium tanulója volt. A gimnázium melletti azfaltban öntött József Attila utcatáblát Kocsis Imre makói születésű művész szokatlan módon helyezte el.Az ifjú költő első verses kötetének, a Szépség koldusának Békeffy György szegedi művész által tervezett borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építette be.
Fátyol Misi cigányprímás szobra
Készítette: Kiss Jenő makói szobrász
Felavatva: 2009.augusztus 19-én
A szobor a Széchenyi téren a Korona étterem melletti parkrészen áll. A legtöbbet ebben az étteremben muzsikált. A szobrász Fátyol Mihályt nem játék közben, hanem kezében hegedűjével egy vendéglői tonettszék mellett ábrázolja, ezzel is kifejezve a prímás szerénységét és szakmai alázatát. A szobor felavatása idején a Makói Muzsika rendezvény keretein belül a Száztagú cigányzenekar is koncertet adott a városban.
II. világháborús emlékmű
Készítette: Kiss Jenő makói szobrász
Felavatva: 1993-ban
A gimnázium előtt a Csanád vezér téren áll. Az emlékmű főalakja egy katona, aki egy keresztre támaszkodik.A szobor egy dombon áll, előtte található íves falra vésték fel a hősi halottak és a civil áldozatok névsorát.Az emlékmű ezen részét Papp Zoltán tervezte.
56-os emlékmű
Tervezője: Jámborné Balog Tünde
Készítette: Szügyi László
Felavatva: 1996-ban
A gimnázium előtt a Csanád vezér téren áll.A kopjafák a forradalom és szabadságharc hőseinek állít emléket. A monumentálisnak ható emlékművön széttört bilincs függ, ami a zsarnokság fölötti győzelem jelképe.
Immaculata-szobor (Szeplőtlen fogantatás szobor)
Szent István -plébániatemplom kertjében található a Szent István téren. A műemlék védelem alatt álló szobrot a makói nép ,,kűképnek” nevezte, 1760 körül állították fel.Szűz Mária földgömbön áll, fölfelé tekint, fején tizenkét csillagú koszorút helyeztek el. Arca kimondottan szép, tipikusan magyar női arc.
Szentháromság szobor
A Szent István téren a plébániatemplom mellett áll. A szobor egyike a város legrégebbi műtárgyainak, neobarokk stílusban 1888-ban készült. Az oszlop lábazatos, tőbb lépcsős és oszlopfejes. Tetején található a Szentháromság, a három alak Szent Pált, Szent Pétert és Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Valószínűleg hálaadás céljából állították.
Juhász Gyula:
A költő szobra a róla elnevezett Református Szakközép Iskola épületének előkertjében áll a Kálvin utcán. A városban 1913-17 között tanárként dolgozott a városban. A költőt Humenyánszky Joilán örökítette meg.
Petőfi Sándor:
A költő szobra a róla elnevezett parkban található.Nagy Gyula szobrász készítette.
Páger Antal:
A makói születésű színészóriás szobra a Hagymaház aulájában áll. A szobrot minden évben a Páger-gyűrű átadása előtti napokban koszorúzzák meg. Surányi Imre alkotása.
Dr. Tóth Aladár:
A makói szegények orvosának szobra a kórház-rendelőintézet előtt áll.Kiss Jenő makói szobrász készítette.
Erzsébet királyné:
A szobor a József Attila Múzeum kertjében áll. A szobor alkotója Zala György. Erzsébetet a magyar koronázáskor viselt ruhájában örökítette meg.
Hollósy Kornélia:
A szobor a városháza oldalkertjében található. A ,,magyar csalogánynak” becézett opera énekesnő Ionovits József főispán hitveseként gyakran tartózkodott az épületben, ami akkor Csanád vármegye székháza volt.
Megfáradt ember:
A József Attila Múzeum előtt a Megyeház utcán áll Somogyi József alkotása. József Attila azonos című versét illusztrálja.
Megriadt nő:
Széchenyi tér Nagy Gyula alkotása. Öcsi szobort:
A Deák Ferenc utca-Széchenyi tér sarkán található.Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász alkotása.
Megközelítés:
Makó az ország délkeleti szegletében, Csongrád megyében, a román határ közelében, a Maros-folyó jobb partján fekszik. Budapestről leggyorsabban a M5-ös, majd az M43-as autópályán közelíthető meg. Jelenleg fő forgalmi útjainak szerkezeti gerincét a 43-as főközlekedési út alkotja, amely hazánkat Romániával köti össze.
|
Makó az ország délkeleti szegletében, Csongrád megyében, a román határ közelében, a Maros-folyó jobb partján fekszik. Az első emlékek a település északi határában őskori településnyomokat tártak fel. A mai Makó nyugati részén, közvetlenül a Maros-folyó mellett már a honfoglaló magyarok kis települést találtak. Makó első írásbeli említése 1247-ben Vlnuk (ejtésben Velnök) alakban figyelhető meg. Az akkori neve ószláv nyelven révészt jelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvező volt a Maroson való átkelés. A város első virágzása a XIII. század második felére esik, amikor Makó bán, az akkori Makófalva volt a település földesura. A XV. században a térség falvainak piaci központja volt, mezővárosi szerepkört töltött be.A török idők alatt többször elpusztult a település, de mindig újjáépült ugyanazon a helyen. A török hódoltság alatt a református hit szellemi központja, esperesi székhely lett.Makó szabadságszerető népe egy szívvel, egy lélekkel sorakozott Kossuth Lajos zászlaja alá 1848-ban. Makó 1849-ben rendezett tanácsú város lett.
